4.Másnap

Miután kikászálódtam az ágyamból gyorsan rendbeszedtem magam és elindultunk Jacksonnal a suli felé….
Mikor majdnem beértünk….megláttam Castielt,ekkor elém engettem Jacksont és lemaradtam picit,hogy ne találkozzak vele…Nem azért mert nem akartam csak féltem,hogy mi lesz.
Amikor tiszta volt a levegő gyorsan bementem a suliba,de….Castiel!!! ott állt előttem és én majdnem belérohantam befelé menet az ajtón mert nem vettem észre,hogy ott van.
-Szi…..-hirtelen nem is tudtam megszólalni.
-Szia,hát már ki is akarsz kerülni?
-Nem csak,csak megíjedtem!
-Kitől?Mitől? Talán tőlem? A tegnapitól? Elnézést,de muszáj volt valamit tennem mert én…-és elcsuklott a szava.
-Na,elmondod?-és mosolyogtam mint a vadalma.
-Háát,tudod nekem ezt nagyon nehéz elmondanom,mert tudod,hogy én nem az érzelgős fajtából vagyok,de ha már rólad van szó….
-Mivan?Ha ennyit érek neked,hát szia!
-Ne!!Várj!Nem úgy gondoltam,na de tényleg én szeretlek és már régen érzem ezt.És te?
-Hát,de csak mert rólad van szó….
-Na,jól van,ne viccelődjünk,ez komoly!
-Igen…
-Mi igen??
-Igen…-és azzal megöleltem.Kicsit tulságosan is sokáig és a nem legjobb pillanatban mert arra járt az igazgató nő.
-Gyermekeim,tudom ez nehéz korszakotok,azt is tudom,hogy a szerelem szép és ennek én nem is szabok utat,de kérlek,nagyon szépen megkérlek titeket ne itt!!Most pedig sipirc az osztályba!
-Bocsánat igazgató nő!!-mondtuk egyszerre és azzal kézenfogva mentünk fel a terembe….
De ott,Nataniel,jaj,azonnal a helyemre mentem és Sissyvel kezdtem el beszélgetni:
-Csővike Liza!Mi van veled?
-Szia Sissym,hát tudod Castiel bevallotta,hogy szeret és én is elmondtam ezt neki,mármint,hogy szeretem én is.De ott van Nataniel.
-Aha,és mi van vele?
-Hát,álmottam velük,és tudod én magamban úgy határoztam megpróbálom Castielel.Te szerinted jól teszem?
-Igen,adj neki egy esélyt,lehet,hogy nem bánod meg.
-Ok.
És ezzel elkezdődtek az órák…